[ Pobierz całość w formacie PDF ]
közelünkben, és nem szólítottál meg bennünket.
Anyát illetQen egészen nyugodt lehetsz, már teljesen felszabadult Heilmann befolyása alól. IdQközben
új végrendeletet készített, kettQnket nevezve meg fQ örököseinek. Ezt nyíltan közölte is Heilmann-nal, mire
az nyilván heves jelenetet rendezett. Aztán már bánta, hogy goromba lett, mert a jelenlétemben kért
anyától bocsánatot, és most undorítóan hízeleg, és megalázkodik, mint a megvert kutya. Valósággal
elárasztja anyát figyelmességekkel, és színlelt szeretetmegnyilvánulásokkal, de anya kiismerte, és soha
többé nem bocsájt meg neki.
Anya kicsit tart tQled, kedves Hans. Bármennyire vágyott is utánad, mégis úgy érzi, hogy bírájaként
fogsz elébe állni.
Ugye, drága Hans, kedves és jó leszel hozzá, és nem fogod szemrehányásokkal illetni? Ha ezt tennéd,
végleg összeomlana.
Most pedig térjünk rá találkozásunkra! Ruth Stemberg, leendQ sógornQm, lakásán zavartalanul
találkozhatunk és beszélhetünk. Ruth kedves, jóságos teremtés, és eleget tud családi viszonyainkról ahhoz,
hogy mindent megértsen. Megbeszéltem vele, hogy hétfQ délután négy órakor találkozunk nála. A címét
mellékelem. Ha bármi oknál fogva nem tudnál hétfQn eljönni, tudasd, és megbeszélünk egy másik napot.
De nagyszerq lesz, ha végre viszontlátlak! Olyan leírhatatlanul örülök az én okos, nagy bátyámnak!
Aztán majd megismerkedsz a vQlegényemmel is. Végre nyilvánosságra hozzuk az eljegyzésünket, és
minden egyebet megtanácskozunk veled. Sok szeretettel ölel, csókol
hq húgod, Maria.
Hans nagy megkönnyebbüléssel olvasta ezt a levelet. Most végre tudta, hogy az édesanyja véglegesen
szakított Heilmann-nal. Így nincs többé megkötve a keze a gazember leleplezésében.
Átment a dolgozószobájába, és ott az íróasztala egyik rekeszébQl különbözQ iratokat vett elQ:
Heilmann gaztetteinek bizonyítékai voltak, amelyeket Hans annyi éven át gondosan megQrzött. Annak a
bizonyítékai, hogy Karl Heilmann hamisított aláírásokkal aljas intrikát szQtt az Q néhai édesapja ellen.
Már elQre gondosan bekészítette a levéltárcájába az iratokat, nehogy otthon felejtse Qket.
Azután rövid sétára indult, hogy kiszellQztesse a fejét.
Amikor pedig eljött a látogatás ideje, kocsiba ült, és áthajtott az udvarházba. Mint az elsQ alkalommal,
gálaöltözetben jelent meg a néni tiszteletére. Kertészével szép csokrot köttetett rózsákból és rezedából,
hogy a titkos tanácsosné kegyeit elnyerje.
Trautét nagynénjével a fogadószobában találta. Komolyan, megilletQdötten nézett az idQs hölgyre, aki
barátságosan üdvözölte. Amikor a vendég átnyújtotta a virágokat, Helene asszony vidáman felkacagott.
Nahát, ez igazán kedves, Mr. Knight! Tudja, minket öregasszonyokat mindig elbqvöl, ha egy
gavallér még figyelmes hozzánk.
Nagyságos asszonyom, nem is lehetett volna nagyobb örömöm, mint ezt a csokrot kegyednek
átnyújtani. Kérem, fogadja ezeket a virágokat kegyed iránti nagy tiszteletem szerény jeleként.
A tanácsosné tréfásan megfenyegette:
Hiszen azt sem tudja, hogy tiszteletre méltó vagyok-e?
Hans mosolygott, és Trautéra nézett.
Dehogynem! Ramin kisasszony már annyi szépet és jót mesélt kegyedrQl.
Az idQs dáma azonnal észrevette, hogy a vendég és unokahúga felcsillanó tekintettel összenéz. De úgy
tett, mint aki nem látott semmit.
Igazán, Traute pletykált rólam? Nem kell készpénznek venni, amit rólam mond, ebben a
vonatkozásban hajlamos a túlzásra.
De bizony meg kell engednie, nagyságos asszonyom, hogy Ramin kisasszony minden szavát
elhiggyem.
A tanácsosné mosolygott, és mélyen beszívta a pompás csokor illatát.
Ezt nagyon kedvesen mondta. Egyszerre bókolt vele mindkettQnknek. Foglaljunk hát helyet, és
beszélgessünk! Sok mindent hallottam már önrQl, de óvakodom attól, hogy visszamondjam.
Fiatalemberek könnyen elbízzák magukat.
De ezekkel a szavakkal máris csupa jót árult el, és sajnos vagyok olyan szerénytelen, hogy elhiszem,
Ramin kisasszony nem feketített be ön elQtt. Akkor nem is fogadott volna ilyen szeretetreméltóan.
Pedig a húgom és Berger asszony áradozása ellenére megfogadtam: kritikusan fogom szemügyre
venni, ha megismerem! De ahogy belépett, azonnal megtetszett. Tudja, nekem ami a szívemen, az a
számon.
Ezt nagyon, nagyon szeretetreméltónak találom. Igyekezni fogok rászolgálni a jó véleményére,
nagyságos asszony.
Még csevegtek baráti közvetlenséggel egy ideig, és látható volt, hogy Hans Ritter maradéktalanul
elnyerte a néni tetszését.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]