[ Pobierz całość w formacie PDF ]
A hangokra és persze Matt nehezen palástolt izgatott-
ságának zajaira a betolakodó felállt, és Kira felé fordult.
Kira azon tqnQdött, vajon miért nem kelt fel a férfi rög-
tön, amikor belépett, hiszen ez lett volna az elvárható
gesztus, különösen, hogy a férfi kimondottan barátságos-
nak és udvariasnak látszott. Kissé mosolygott is. Kira
most vette csak észre, hogy vak. Forradások szelték át
az arcát a homlokától az álláig. Tekintete üres volt. Kira
sosem látott még világtalan embert, de hallott már róla,
hogy történhet ilyesmi baleset vagy betegség
következtében. De náluk a fogyatékosokat mindig a
mezQre viszik, mert használhatatlanok.
Hogyhogy ez a világtalan ember életben van? Hol ta-
lált rá Matt?
És mit keres itt?
Matt még mindig össze-vissza ficánkolt és ágaskodott:
várta a hatást.
Én hoztam ide! jelentette ki vidáman. Megérintette
a férfi kezét, mint aki megerQsítést vár. Én hoztalak,
ugye?
Te bizony mondta a kölyöknek szeretetteljes han-
gon. KitqnQ kalauz voltál.
Odaátról hoztam fordult Matt Kira és Thomas felé.
De osztán a végin aszonta, magától akarja érezni az utat.
Aszontam, tartsa magánál Branchet, az segít, de egyedq'
akart gyünni. Odatta az anyagot kisajándéknak. Látod?
Matt megfogta a férfi ingét, és megmutatta hátul azt a
részt, ahonnan a darabot kitépték.
Sajnálom mondta Kira zavartan.
Van még pár mosolygott a férfi. Tudod, Matt
olyan izgatott volt, hogy elQreküldtem neked egy kis da-
rabot a kék ingembQl. Legalább kipróbálhattam magam,
idetalálok-e segítség nélkül. Jártam már itt, de az nagyon
régen volt.
És figyu! ugrándozott izgalmában Matt, mint egy
kiskutya. Fölkapott egy táskát a szék mellQl, és
kinyitotta. Víz kQ maj' néhány összeesett növényt
emelt ki belQle. Maj' rendbe gyünnek, ha kapnak inni.
De ezt nem fogod ám elhinni, figyu! fordult Matt
ismét a vak férfi felé, megrángatta az ingét, hogy
magára vonja a figyelmet.
Mit?
Itt van fönn a víz egybq. Aszitted, maj a folyóhoz kQ
vinni a növényeket! De nem, csak kikQ nyitni az ajtót,
oszt máris innen spriccel a víz!
Odalépett az ajtóhoz, és kinyitotta.
Hát akkor itasd meg a növényeket, Matt! javasolta
a férfi. Kirához fordult. Úgy látszik, érezte merre van.
Csüllenget hoztunk magyarázta. Ez kell a kék fes-
téshez.
Gyönyörq ing rebegte Kira. A férfi elmosolyodott.
Matt azt mondta nekem, olyan a színe, mint az
égnek egy ragyogó nyári reggelen.
Kira egyetértett.
Igen. Pontosan olyan.
Vagy olyasmi, mint a hajnalka virága, gondolom
mondta a férfi.
Úgy van. De hát honnan tudja&
Nem voltam mindig világtalan. Emlékszem még né-
hány dologra.
Hallották a vízcsobogást.
Matt! Meg ne fullasztd Qket! kiáltott a férfi.
Hosszú út lesz újabbakat hozni.
Ismét Kirához fordult.
Persze boldog lennék, ha hozhatnék újabbakat. De
úgy vélem, nem lesz rá szükség.
Kérem szólt Kira. Üljön le. Hamarosan fölküldik
majd a vacsorát.
Kira, bár össze volt zavarodva, nem feledkezett meg
az alapvetQ udvariasságról. A férfi igen értékes
ajándékot hozott neki. Hogy miért, azt még nem értette.
Hiszen milyen borzalmasan nehéz lehetett vakon
idejönni egy kisfiú segítségével.
Ráadásul az út végén, amikor Matt elQrerohant az ing-
cafattal, a férfi egyedül jött. Hogy lehetséges ez egyálta-
lán?
Szólok a vigyázóknak mondta Thomas. A férfi
felkapta a fejét.
Ki az? kérdezte, mert most hallotta elQször Thomas
hangját.
Itt lakom a folyosón magyarázta Thomas. Én
dolgoztam az énekes botján, míg Kira a köpenyen. Maga
talán nem is tudja, mi az a gyqlés, de az egy fontos&
Tudok róla szólt a férfi. mindent tudok róla.
Kérem tette hozzá határozottan , ne rendeljen ne-
kem ételt. Senki nem tudhatja, hogy itt vagyok.
Étel? bukkant föl Matt feje a fürdQszobaajtóban.
Akkor Kiráét is és az én adagomat is az én szobámba
hozatom javasolta Thomas. Majd megosztozunk raj-
tuk. Úgy is mindig több, mint amit meg tudunk enni.
Kira bólintott, Thomas pedig Matt társaságában
elhagyta a szobát.
Kira egyedül maradt a kék inges idegennel. A férfi test-
tartásán látszott, hogy nagyon fáradt. Kira az ágy szélére
ült a férfival szemben, és a megfelelQ mondatokon, a
megfelelQ kérdéseken tqnQdött.
Matt csodálatos fiú mondta rövid szünet után. De
néha elfelejt dogokat a nagy izgalomban. Nem mutatott
be, például. A nevem Kira.
A vak férfi bólintott.
Tudom. mindent elmondott rólad.
Kira várt egy kicsit. Aztán megtörte a csöndet.
Azt azonban nem mondta meg, hogy maga kicsoda.
A férfi szemei mintha valahova Kira mögé néztek vol-
na. Beszélni kezdett, de elcsuklott a hangja. Mély levegQt
vett. De nem folytatta.
Sötétedik szólt végül. Ha az ablak felé fordulok,
érzem a fény változását.
Értem.
Így találtam ide, amikor Matt elQreszaladt. Azt ter-
veztük, hogy várunk, és csak az éj leple alatt jövünk be a
faluba. De sehol sem volt senki, így biztonságosan jöhet-
tünk nappal is. Aztán Matt jött rá, hogy ma van a gyqlés
[ Pobierz całość w formacie PDF ]